2014. január 22., szerda

Véreb = harci kutya?

Nehéz napokat tud maga mögött minden magát tisztességes vadásznak tartó kutyabarát ember. Az elmúlt hetek, hónapok kutyalövései miatt a vadásztársadalom egészére hull az elítélő szó válogatás nélkül. Nem tudok és nem is akarok igazságot tenni a kérdésben, hogy a kutya lelövőjének vagy gazdájának van igaza. Elkötelezett kutya és állatbarátként én sem tudom érzelemmentesen kezelni a kialakult helyzetet. Hogy is tudnám, mikor életem jelentős részét hű társam, családunk négylábú tagja mellett töltöm?

Igazság tétel helyett inkább engedjék meg, hogy a közösségi médiában terjedő egyik tévhitre reagáljak. A vadgazdálkodás fontos szereplői a képzett vadászkutyák. Ez így volt mindig és így is lesz, amíg ember vadat ejt el akár hivatásból, akár más okból. A vadászkutyák feladatai számosak, s a fajta vérmérsékletének, előnyös képességeinek megfelelően specializálódtak.

A sebzett vad utánkeresésében az egyik legjobban teljesítő fajta a véreb. A fajta elnevezése azonban nem a kutya vérmérsékletét, harciasságát jellemzi, hanem feladatát. A kutya ugyanis nem azért „véreb”, mert vérszomjas, hanem mert feladata a sebzett vad nyomainak – adott esetben a vérnyomnak – kitartó, állhatatos keresése, követése. A véreb elnevezést a köznyelv van amikor hibásan az agresszív, támadásra kitenyésztett fajták jelzőjeként használja. A valósághoz ennek azonban nincs köze. Olyannyira nincs köze, hogy a véreb valós tulajdonságai éppen az ellenkező jeleket mutatják: végletekig nyugodt, komótos – Uram bocsá' lusta - mentalitású kutyák a vérebek. Harci vagy őrző-védő feladatokra egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben alkalmasak.

Képzett vérebeink feladata a sebzett vad megtalálása és szenvedésének megrövidítése, semmi más. Egyáltalán nem az ölés, ahogy azt néhány kutyabarát hibásan véli. Mi ezt tudjuk természetesen, de tudatnunk kell a munkánkat nem ismerő laikus érdeklődőkkel is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése